2. lélek

        Ki fog meghalni?

 Nick tett egy lépést előre.

- Mit láttál? –kérdezte a lánytól.

- Leugrottál az építkezés tetejéről... de... nem lett semmi bajod... –felelt tétován a lány.

- Nem lenne szabad látnod engem. –mondta a shinigami. De akkor... lehet, hogy te...?

- Mi? Én? –kérdezte zavartan a lány, majd hátrálni kezdett.

- Hogy hívnak? –faggatta Nick, miközben elővett egy kis zsebkönyvet.

- Öhm... Jo Shane... de mindeni Joshnak hív... –válaszolt a lány.

- Jo Shane? –kérdezett vissza a fiú, majd elkezdett lapozgatni a könyvben. Néhány perc múlva felnézett. – Nem te vagy az... –mondta – Akkor megyek is. Viszlát!

- HÉ! –szólt utána Josh. – Mondd meg mi ez az egész! Mégis mi vagy te? Hiszen egy olyan zuhanásba mindenki belehalt volna!

- Ez nem igaz. –fordult vissza Nick. - Ha én nem lennék akkor itt, nem halna meg az, aki leugrik innen... Mert én vinném el a lelkét. És csak akkor halhatna meg, ha a neve rajta lenne ezen a listán. –emelte fel azt a könyvet, amit az előbb olvasgatott. – Az emberek neve csak a haláluk előtt egy évvel kerül bele ebbe. A te neved még nincs benne...

- Te meg miről beszélsz? –kérdezte bizonytalanul a lány. –Mi ez az egész? Honnan tudsz te ilyeneket? Ki vagy te?

- Az én nevem Nick Wood. Shinigami vagyok. Egy afféle halálisten. Azért vagyok itt, mert valaki ebben a városban meg fog halni, akinek nem lenne szabad.  Nekem kell ezt magakadályozni. Nem tudom, hogy miért látsz engem. Csak azok szoktak látni, akik már a halálukon vannak. De a te neved még csak nincs is rajta a listán!

- Sh-shinigami?  Halálisten? Ez most komoly?

- Mégis, ugyan, hogy éltem volna túl egy ilyen esést, ha nem mondanék igazat?

- Hát ez... ez... KIRÁLY! –ujjongott Josh.

- Tessék? –kérdezte döbbenten a fiú. – Te nem is félsz? A haláltól?

- Hiszen te mondtad, hogy a nevem nincs rajta a listán! Szóval még minimum egy évig élni fogok, ha jól értettem. –mondta vigyorogva a lány. – Szóval, ki fog meghalni? Akinek nem kell.

- Hát... fogalmam sincs... –felelt Nick. – Mivel nem most kellene meghalnia a neve nincs a listán. Meg kell találnom.

- És, hogy fogsz hozzá?

- Nem tudom... Most először kaptam ilyen feladatot, és...

- Segítek neked! –vágott közbe Josh.

- MICSODA?!? Az nem lehet! –ellenkezett a fiú.

- De igen! Naaa kérlek! Hagy segítsek!

- De miért?

- Mert én ismerem a várost. Így könnyebben megtalálhatod akit keresel! Van már szállásod?

- Eh? Nem... nincs...

- Akkor lakhatsz nálam! A nagynénémnél élek, de ő általában a városon kívül dolgozik. Már vagy egy hónapja nem láttam. És elég nagy az a ház, szóval nyugodtan maradhatsz nálam.

- MI VAN? – kérdezte döbbenten Nick. –Várj! Miért akarsz annyira segíteni?

- Csak úgy. –felelte mosolyogva Josh. –Gyere, mutatom az utat!

                           ***