Nah, ma van 1 hete, hogy nyaralunk a tengerparton. XD Nah mindedj! Deidara és Itachi még mindig ki vannak akadva azon, hogy Temari egy Shikamaruféle pasival lóg. Időközben Shino és Kiba is csatlakozott hozzájuk, hisz ők is próbálkoztam már a csaj elcsábításával, de persze nem sok sikerrel. De most, a Fantasztikus 4-esnek ötlete támadt (XD) amit Itachi valósitott meg.

   Temari Shikamaruval sétálgat a parton, megfogják egymás kezét és egymást bámulják. Egyszer csak felfigyel a mi kis bombázónk. Egy sötét kis sátrat pillant meg nem messze.

-         Nézd, Shikamaru! Új bolt nyílt a parton! Nem nézzük meg?

-         Hm? Ugyanmár, mi lehet ott. Biztos valami olcsó bizsukat árulnak ott is.

-         Kérlek! – könyörgött Temari.

-         Na jó! Most az egyszer. – mondta – Ha ellentmondanék neki, akkor a kórházban végezném – gondolta. Odafutottak.

-         Jó… Mi? Jósda? – mondta a srác.

-         Király! Imádom az ilyen természetfeletti cuccokat! – mosolygott és már rohant is, közben pasiját hurcolva. – Heló!

-         Üdvözöllek titeket a Jósdámban. A nevem Ita… pontosabban… Josh! Igen! A nevem Josh.

-         Amerikai?

-         Igen. És mi azzal a baj, édes?

-         Hát… öö… semmi, igazán semmi! Csak olyan… furcsa volt!

-         Jöjjön, hölgyem! Üljön le ide! – szólt közbe a jós.

-         Rendben.

    A jós kártyákat húzott elő a zsebéből és kiterítette őket az asztalon. Felfordított egyet, majd még egyet és mégegyet.

   - A szerelem, a fájdalom és a csodálat… Egyre jobban fogod kedvelni a barátod, de végül mégis szakítani fogsz vele, mert meg fog csalni. Emiatt nagyon le fogsz törni, de valaki, ki nagyon csodál téged jókedvre fog deríteni és beléesel.

   - Tényleg?

   - Micsoda? – kérdezte riadtan Shika.

   - És ki lesz az?

   - Várj, várj… nem látom… vagy, de! Igen 1 halovány foltot… a fiú neve Itachi.

   - MI???!!! KI VAN ZÁRVA, HOGY ÖSSZEJÖJJEK AZZAL A MARHÁVAL!!!!

   - De mért? Olyan szép, erős és kitartó!

   - Persze… inkább ronda, gyenge és egyáltalán nem kitartó…

   - Várj, Temari! Egy pillanat… - Shikamaru közelebb ment a jóshoz és lehúzta róla a csuklyát. – Tessék! Ez Itachi!

   - Na ne! Rád pazaroltam a pénzem, te… te! – üvöltözte.

   - De hát… Ööö… de én szeretlek téged!

   - Ó, tényleg? Van egy kis bökkenő! Én nem! – azzal elővette a legyezőjét és Kiri Kiri Mai-zott egyet, amivel úgy elfújta Itachit, hogy vissza se tért, mert kórházba vitték.

   - Igazad volt, Shikamaru! Soha többé nem bízom meg a jósokban! Menjünk! – és már indult is.

   - Te jó ég… Mi lesz, ha velem is ezt csinálja? – gondolta. – Azonnal megyek, édes! – és már futott is utána.

IX. FEJEZET: A RANDI :)

   Nah, miután Temari és Shikamaru visszatért a strandra rögtön a büfébe indultak. Kakashiék még mindig ott voltak. Naruto azzal volt elfoglalva, hogy megint visszaszerezze Sakura és Hinata bizalmát, Gaara (mint mindig) pókerezett Leevel és Gaial, míg Neji TenTenel randizott, aminek minden lépését figyelemmel követte Choji.

-         KÉRLEK!!!! HINATA! UGYE LEGALÁBB TE HISZEL NEKEM?! – üvölti Naruto.

-         Mégegyszer nem dőlök be neked!

-         Sakura? És te? – próbálkozik tovább.

-         Ugyanmár! Ördög, Isten és angyalok? Nem tudom, hogy honnan vetted ezt a marhaságot, de ezzel nem mész semmire! – válaszolt Sakura.

-         Nem hiszem el, hogy cserbenhagytatok! – könnyeket erőltetett és megint a cuki szemeivel próbálkozott. Erre Hinata elérzékenyült.

-         Biztos, hogy ne bocsássunk meg neki? – mondta a lány.

-         Biztos! Én nem dőlök be ezeknek a szemeknek! Csak színészkedik! – válaszolta határozottan Sakura.

    Nah, szegény Naruto mindig elbénázza a dolgokat. De most mennyünk egy másik helyszínre. Egy romantikus ebéd, romantikus zene kíséretében… TenTen csak úgy olvadozik. Choji, mint mindig irigykedik, míg Neji elégedett.

-         Ó, Neji! Ezt mind miattam tetted? Nem volt drága? Már így is sok kölcsönt vettél fel!

-         Ööö… nem, nem! Persze, hogy nem! – mondta könnycseppel a fején Neji. – Te jó ég! Milyen kérdés ez egy randi közepén? – gondolta.

-         Hölgyem, uram? Elkészült az ebédjük. Kérem, kössék fel a kendőjüket és húzzák fel a védőkesztyűt! Nem akarjuk, hogy bepiszkolják az evőeszközöket és hogy mindent összemorzsáljanak.

-         Ööö… természetesen! – válaszolta TenTen.

Közben az egyik oszlop mögött…

-         Nem hiszem el, hogy enged ennek a pancsernek! – gondolja Choji. – Bár velem lenne… akkor ennél sokkal jobb helyre vittem volna… Aszta! Mennyi kaja! Francba, kezdek éhes lenni…

-         Ízlik az ebéd?

-         Igen, nem is lehetne finomabb! – mondta, majd kicsit közelebb húzodott a padon Nejihez, aki erre elpirult egy picikét.

-         Akkor jó… öö… valami baj van?

-         Nem, nem! Csak… olyan romantikus így… - erre közelebb hajolt Nejihez, és már készült is a csókra, erre valami előugrott.

-         ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! !!!!!!!! – sikította a lány.

-         Nyugalom, TenTen! Majd én elintézem ezt a… Hé!

    A valami enni kezdett, csámcsogott és felfalta az összes kaját az asztalon.

   - Fúj! Egy disznó van az asztalon!

   - Állj! Ez nem disznó… ez Choji! – kezdett komolyodni a srác.

   - Öö… Heló! – köszönt Choji.

   - TÖNKRETETTED A RANDINKAT TE BAROM!!!! – üvöltötte Neji teli torokból és Chojit az pólójánál fogva felemelte.

   - Ööö… bocsi! Csak nem bírtam ellenállni ennek a sok ételnek!

   - EZ NEM MENTSÉG!!!!!!!!!!!!!!!!!

   - Nyugi, Neji! Engedd el!

   - Jó, de ha mégegyszer felbukkan, nem ússza meg!

   Azzal elengedte a fiút, aki fejvesztve menekült. TenTen lenyugtatta Nejit, így minden rendben lett.