Anna �s Zeke �szre sem vett�k, hogy Yoh kiment a kapun. Zeke szeme ism�t megdelejezte Ann�t, aki szinte mozdulni sem tudott, f�leg nem az elhangzott vallom�s ut�n.

�szint�n sz�lva (b�r ezt mag�nak sosem vallotta volna be) gyerekes hangon valaki azt kiab�lta neki:

-M�sok szerint er�s vagy, okos �s gy�ny�r�! �s �pp most vallottak neked szerelmet majdhogynem!

De ez a hang sajnos olyan hangos volt, hogy minden m�st elnyomott, m�g az �rtelmes gondolatokat is. Ez�rt csak �llt �s b�mult Zeke-re, sz�ve pedig hevesen zakatolt. Aki pedig ezt vagy b�ztat� jelnek vette, vagy csak kihaszn�lta az alkalmat, vagy nem b�rta tov�bb csak b�mulni Anna ajkait, nem tudhatjuk, de a k�vetkez� pillanatban, m�g k�zelebb hajolt Ann�hoz, �s l�gyan megcs�kolta. Eg�szen puh�n �s finoman, hogy Anna h�t�n v�gigfutott a hideg, m�gis egyszeriben melege lett. Szinte azt sem tudta, hogy mi t�rt�nik vele, de �lvezte, ez�rt lehunyta szem�t, �s hagyta, hogy Zeke ajkai birtokba vegy�k. Fogalma sem volt, hogy mennyi id�vel k�s�bb lassan kinyitotta szem�t, �s l�tta a szint�n lehunyt szem� fi�t. Egyszeriben azonban rossz �rz�s ker�tette hatalm�ba. Egy m�sodperc t�red�k�ig nem tudta, hogy Zeke, vagy pedig Yoh cs�kolja. Mikor a k�nyeztet�st�l leb�nult agya felfogta, hogy Zeke-kel cs�kol�zik a torn�con, ell�kte mag�t�l a sr�cot. Az el�sz�r nem nagyon reag�lt, csak b�dult szemekkel n�zte a l�nyt, arca kipirult, haja kiss� k�cosabban �llt a szokottn�l.

-Mi… az? – k�rdezte Zeke

Anna alig tudott nem semmi �rtelemeset kiny�gni, csak az j�rt  fej�ben, amit tett.

-�n ezt… nem akartam.

Zeke kiss� f�jdalmasan n�zett r�.

-De akkor… az el�bb…?

-�n… nem tudom. – mondta Anna, majd tudv�n, hogy ebb�l a szitu�ci�b�l semmi �rtelemeset nem tud kihozni, l�v�n k�ptelen gondolkodni, besietett a h�zba.

-Anna, v�rj! – hallotta m�g Zeke ki�lt�s�t, de semmivel sem t�r�dve felsietett a szob�j�ba.

Mindek�zben Tray er�sen t�rte a fej�t. Mivel ez nem volt szok�sa, furcs�n is �rezte mag�t, de v�g�l elhat�roz�sra jutott. Eddig f�l �s al� j�rk�lt a szob�j�ban, �m most megtorpant �s elsz�nt arccal a nappali fel� indult. Rem�nyeinek megfelel�en ott megtal�lta a Tamara-Len p�rost, akik csendben besz�lgettek.

El�sz�r Tray le�lt vel�k szemben, �s �gy tett, mintha olvasna. �m ezt t�l er�ltetettnek �s mesterk�ltnek �rezte, ez�rt ink�bb el�vett n�mi r�gcs�lnival�t �s azt majszolta. Viszont a reggeli ut�n �gy is majdnem kipukkadt, �gy ezt is hamar abbahagyta. �s mivel arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy jobb min�l hamarabb t�lesni rajta, csak �ld�g�lt �s b�multa a besz�lget� p�rt.

El�sz�r figyelmeztet�sk�pp Len n�zett r�, �m � fel sem vette a c�lz�st. Majd Tamara pislantott r�, k�rd� szemekkel, de � nem zavartatta mag�t. V�g�l ism�t Len n�zett r� jelent�s�gteljesen, de � csak ott �lt hajthatatlanul. Len v�g�l homlok�n idegesen l�ktet� �rrel fordult fel�:

-Te meg m�gis mi a francot akarsz? Hagyj�l minket b�k�n �s �ld�g�lj m�shol!

Tray megk�sz�r�lte a tork�t �s ahelyett, hogy visszav�gott volna, les�t�tt szemmel v�lasztolt:

-Valamit k�rdeznem kell t�led, Len.

Semmi m�ssal nem lephette volna meg jobban haverj�t, aki emiatt enged�keny hangulatba ker�lt.

-Rajta.

-Hmm. – Tray elpirult – El�g szem�lyes t�ma…

Erre m�r Tamara is felkapta a fej�t.

-Ez egyre �rdekesebben hangzik. Valami l�nyr�l van sz�, nemde? – �s jelent�s�gteljes szemekkel n�zett r�, mint aki mindent tud.

Tray m�g jobban elpirult, �s csak h�mm�g�tt.

-H�t… iz�… khm… - majd kih�zta mag�t – mondom, hogy szem�lyes t�ma, na!

Tamara elvigyorodott.

-J�l van na, �rtettem. Akkor nekem most s�rg�sen meg kell n�zem valamit a konyh�ban.

Amikor elt�nt az ajt� m�g�tt, Len mogorva, m�gis k�v�ncsi szemekkel n�zett r�.

-Na, mi az?

Tray megvakargatta a tark�j�t, megk�sz�r�lte a tork�t, n�h�nyszor nagy leveg�t vett, homloka gy�ngy�z�tt, majd gyorsan egy szuszra kiny�gte:

-Nekedhogysiker�lt�sszej�nn�dTamar�val?

Len �rtetlen�l b�mult r�: - He?

-Sz�val, csak hogy Tamar�val… neked… hogy… iz�… hogy j�ttetek �ssze?  -egyszer sem b�rt volna Len szem�be n�zni, akinek ez az eg�sz kezdett gyan�ss� v�lni. El�sz�r azt hitte, hogy Tray csak ugratja, de haverja annyira szenvedett, hogy ezt az �tletet elvetette. �sszer�ncolta a homlok�t:

-Ezt most mi�rt k�rdezed?

Term�szetesen, ha Tamara bent lett volna, � azonnal �tl�tta volna a helyzetet, de mivel Len fi� volt, �rzelmi �gyekben a lehet� leglassabban kapcsolt. Traynek pedig nem akar�dzott elmondania.

-Az most mindegy. Csak tegy�k fel, hogy van egy ismer�s�m, akinek h�t… megtetszett egy l�ny. – itt m�r Lennek is kezdte kapizsg�lni a dolgot – De ak�rmilyen klassz is az a sr�c, nem tudja, hogyan… kellene… �rted?

Amikor Tray kimondta, hogy „klassz sr�c” Len m�r biztos volt benne, hogy mag�r�l besz�l. �m kiv�telesen nem oltotta le haverj�t, hiszen j�l tudta, hogy milyen neh�z egy fi�nak ilyesmir�l besz�lni, f�leg ilyen harcos t�pus�aknak.

-H�t n�zd… szerintem rossz ember k�rdezt�l meg. Tam sokkal t�bbet tudna neked seg�teni. – ami t�le szokatlanul norm�lis megnyilatkoz�s volt.

-De h�t te is csak tudsz valamit, nem? – k�rdezte szinte k�ts�gbeesetten Tray.

Len er�sen gondolkodott, hogy valami �rtelmeset tudjon mondani, ami m�gsem ad okot cikiz�sre.

-H�t… ��… mindig legy�l �szinte. –b�kte ki �s megvonta a v�ll�t.

-Hmm. – felelte m�lyen elgondolkodva Tray – Lehet, hogy m�gis megk�rdezem Tamar�t is.

Len elh�zta a sz�j�t. – A te hib�d, mi�rt t�lem k�rsz ilyen h�lye tan�csot?! –morogta.

-Ja, �s Len, ez a bar�tom… el�gg� nem akarja, hogy ezt m�sok megtudj�k, �rted, ugye?

A fiatal Tao pr�b�lta nem elr�h�gni mag�t, ez�rt csak annyit mondott, mik�zben arcizmain pr�b�lt uralkodni.

-Ja, persze.

Majd amikor Tray kiment sz�les vigyor ter�lt el arc�n. – Jesszus, ez a Tray!