4. lélek

         A kisfiú és a maci

Az utca tömve volt emberekkel. Közeledtek az ünnepek, és mindenki azon igyekezett, hogy valami ajándékot találjon a szeretteinek. Senki sem figyelne fel ilyenkor, ha egy kisfiú egyedül bolyongana a tömegben. Most sem figyeltek...

 A kisfiú a város főterén lévő szökőkút mellett álldogált egy kis ideig, aztán elindult. Aranyos, szőke fiúcska volt, az a fajta, akiért oda vannak a felnőttek. Ránézésre nem lehetett több 8 évesnél. Első látásra teljesen átlagosnak tűnhetett. Egy hosszú, piros kabát volt rajta. Igazán illett hozzá. Kivéve a ruha mintáját... Egy hatalmas fekete keresztet a kabát hátán...

 A kisfiú megfordult, visszasétált a szökőkúthoz. Leült a mellette lévő padhoz, egy plüssmaci mellé.

 A játékot látva bárki két következtetésre juthatott volna... Az egyik, hogy a maci rettenetesen régi és ócska... A másik, hogy valami nincs rendben a fiúval... A játékmaci ugyanis elég különös módon, úgy festett, mint ami balesetet szenvedett. Mindenhol kötések borították. És a hasán pedig egy ugyanolyan fekete kereszt, mint a gazdája kabátján.

A fiú megint felállt, de ezúttal magával vitte a játékot is.

 - Gyere Boone. –szólt a macinak- Hamarosan itt lesz. Találkoznunk kell vele. –mondta, majd ismét a tömeg közé vetette magát.

 A szemével keresett valakit. Az emberek érdektelen arccal sétáltak el mellette. Mikor a kisfiú egy áruház elé ért, megállt.

 - Már itt is van... –mondta a játéknak.

Ekkor lépett ki az áruházból egy lány, nyomában egy fiúval.

 - Ha ennyire untad magad, akkor minek jöttél velem? –kérdezte a lány.

- Mondtam már, hogy mivel te vagy az egyik lehetséges áldozat, jobb, ha követlek... –válaszolt unott fejjel a fiú.

- Hogy érted azt, hogy az egyik? Talán van már más is?

- Nem igazán... –mondta volna a fiú, de hírtelen ott termett előtte a kisfiú.

Hirtelen egy aranyszínű kasza jelent meg a kezében, aminek furcsa módon igen görbe volt a szára. A pengéje oldalán pedig ismét ott díszelgett a fekete kereszt. A kisfiú mosolyogva nézett fel a meglepett srácra.

- Szia Nick! - kezdte- Rég láttalak!

- Pierre...? –kérdezte döbbenten a shinigami.

Az utca tömve volt emberekkel. Mégse állt meg senki. A közönséges emberek nem láthatják a shinigamikat. Ha csak ők nem akarják...