12. FEJEZET

N�h�ny nappal k�s�bb imm�r megpihenten tengett�k idej�ket az Asakura–h�zban. Remek id� l�v�n, Pilica �s Joc� kint k�borolt a mez�n, imm�r hivatalosan is egy p�rk�nt. Anna �s Yoh egy eldugott sarokban besz�lgettek. Mindketten tudt�k, hogy valami megv�ltozott k�zt�k, �s ez egy kiss� fesz�lyezettebb, de izgalmasabb kapcsolat lett. Tiszt�ban voltak azzal, hogy mi lesz a v�ge, de nem siett�k el a dolgokat, tudt�k, hogy m�g rengeteg idej�k van egym�sra. Faust term�szetesen szeretett Eliz�j�val volt, ezt senki �s semmi nem akad�lyozhatta meg. Egyet�rtettek abban, hogy a m�sik a legjobb t�rsas�g, �s az �r�k szerelem sz�m�ra. Irigyl�sre m�lt�an kiegyens�lyozott p�r voltak. Ekkor �rkezett Ryo. K�r�ln�zett a p�rok k�z�tt, �s fels�hajtott.

-Mi van itt, hogy mindenki enyeleg? Egy�bk�nt is, hol van Lyserg?

-Azt hiszen fenn van Yuzuh�val. –adta meg a v�laszt Anna. –Ne zargasd �ket! –majd visszafordult Yohhoz.

-Sz�val � is enyeleg… - morogta Ryo.

Ugyanis mi�ta Yuzuha a k�r�kbe ker�lt Lyserg kit�ntet�en nagy figyelemmel fordult Jess h�ga ir�nt. Mindig �tvette az �pol�s�t, �s ha tehett�k, sokat besz�lgettek. Yuzuh�nak lelkiismertfurdal�sa volt a b�tyja miatt, amit Lyserg nagyon is meg�rtett, hiszen a K�v�l�ll�kkal t�rt�nt dolgokat m�g most sem em�sztette meg rendesen. �gy seg�tettek egym�snak t�ll�pni a m�lton. Lyserg el volt �julva Yuzuha sz�ps�g�t�l, t�r�kenys�g�t�l �s term�szetes b�j�t�l, ami nem is volt nagy csoda, hiszen hossz� sz�ke haj�val, nagy k�k szemeivel, babaarc�t�l b�rmelyik fi� beleeshetett volna, r�ad�sul Yuzuha szer�ny volt, visszah�z�d� �s kedves, �gy Lysergnek nem hi�ba tetszett annyira. A l�ny el�sz�r csak bar�ts�ggal fordult Lyserg fel�, de a fi� kedvess�ge, �szintes�ge �s aranyoss�ga csakhamar m�s ir�nyba terelte ezt az �rz�st. Ennek mindketten nagyon �r�ltek, csak Jess hal�la vetett �rny�kot boldogs�gukra, Yuzuha sokat s�rt miatta.

Ryo egy darabig egyed�l t�bl�bolt a h�zban, �s szomorkodott, hogy m�r mindenkinek van p�rja, csak neki nem, amikor �sszetal�lkozott Treyyel egy egy�tt h�ly�skedtek.

�s hogy mi van Tamar�val �s Lennel? Semmi sem v�ltozott az elm�lt napokban; ker�lt�k egym�st, ahogy csak tehett�k, �s csak lopva n�ztek a m�sikra. Egyik este, amikor egyik�k sem volt m�r a ott, Trey fel is vette, hogy mi lenne, ha kicsit „beseg�ten�nek” nekik, de Anna lehurrogta, mondv�n, hogy most maguknak kell cselekedni�k.

De a napok csak teltek, �s mind Tamara, mind Len szenvedett. Tam egyik este fel is vetette Pilic�nak, hogy tal�n jobb lenne, ha elmenne. Szerencs�re bar�tn�j�nek siker�lt lebesz�lnie err�l a terv�r�l egy id�re, de � is tudta, hogy amit ezek ketten csin�lnak, az nem mehet tov�bb sok�ig.

Len agy�ban is egym�st kergett�k a gondolatok, hogy mit kellene tennie, de egyik sem volt a megfelel�. �gy ha tehette, m�g t�bbet edzett, mint eddig, hogy elterelje a figyelm�t. De meglepet�s�re azt kellett �szrevennie, hogy m�r az sem seg�t. Folyton folyv�st csak Tamara j�rt a fej�ben, az � arc�val kelt �s fek�dt. �s b�r semmi terve nem volt egyetlen gondolat krist�lyosodott ki benne, amit �gy �rezte, hogy meg kell tennie, ha t�rik, ha szakad.

Tavasz volt �s m�r „nyarult” is, teh�t ezek a ki�l�ses piknikszer� �sszej�vetelek egyre gyakrabbak lettek az edz�sek k�z�tt. Erre t�k�letes helyet biztos�tott a k�zeli kis mez�, ami mellett egy kis erd�cske is volt, sz�val ide�lis hely volt a p�rocsk�inknak. Mindannyian ott voltak, j�t ettek a l�nyok s�tij�b�l, besz�ltek �s nevetg�ltek. Persze, Len megint Tamar�t b�multa, �s szeme elkeskenyedett, amikor l�tta, hogy a l�ny hossz� pillant�st vet, az egym�st ugrat� Anna – Yoh p�rosra. Szomor� tekintettel n�zte �ket egy darabig, majd elford�totta tekintet�t �s s�hajtott egyet. Az j�rt a fej�ben, hogy milyen sz�pek egy�tt, �s hogy b�rcsak � is �gy tudna viselkedni Lennel. A s�haj pedig annak sz�lt, hogy m�r nagyon hi�nyzott neki a sr�ccal val� csipkel�d�s �s izgalmas pillanatok, de mint Len is megmondta, csak bar�tnak tekinti �t.

Persze Len nem volt gondolatolvas�, �s a szomor� szemekb�l �s a s�hajt�sb�l azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy Tam m�g mindig Yoh ut�n epekedik. Keze �k�lbe szorult, majd fel�llt �s felt�n�s n�lk�l elt�nt. Persze Tamara �szrevette �s azt is l�tta, hogy a h�z fel� veszi az ir�nyt. Mivel neki sem volt kedve tov�bb a vid�m bar�taival lenni, fel�llt �s a kiserd� fel� indult s�t�lni egyet.  �gy m�r nem l�thatta, mert elt�nt az erd�ben, hogy Len, minderr�l semmit sem tudv�n, ir�nyt v�ltoztat �s az erd� fel� indult. Anna figyelm�t azonban semmi sem ker�lhette el, �s egy kis mosolyt engedett meg mag�nak, ahogy az erd� fel� n�zett.

Tamara szedett n�h�ny vir�got, �s elm�l�zva szagolgatta �ket, �gy amikor befordult az �sv�ny egyik hirtelen kanyar�n, nagy volt a megh�kken�se, hogy Lenbe �tk�z�tt. Az hagyj�n, hogy �tk�z�tt, de a meglepet�st�l mindketten elvesztett�k az egyens�lyukat �s elesv�n egym�son landoltak. Tamara �rkezett fel�lre, �s amikor felemelte a fej�t, k�zvetlen k�zelr�l Len szemeibe n�zett. A fiatal Tao sz�ve nagyot dobbant. Test�k �sszesimult, Tamara selymes haja mind el�rehullt �s csiklandozta az arc�t, �s arcul csak egy centire volt egym�st�l. Mindkettej�k sz�ve �r�lten dobogott, �s egy darabig csak b�mult�k egym�st, majd Tamara �szbe kapott �s pirulva m�szott le Lenr�l.

-Jaj, bocs. – motyogta, �s a cip�je orr�t b�multa.

-Semmi baj. – d�nny�gte Len.

Tudt�k, hogy ez nagy lehet�s�g arra, hogy mondjanak egym�snak valamit, de nem b�rtak kiny�gni semmit. V�g�l Tamara elfordult �s a m�sik ir�nyba indult volna, de Len megragadta a csukl�j�t.

-V�rj! –sz�lt, �s megtette azt, amit m�r nagyon r�gen meg akart.

Mag�hoz h�zta a l�nyt, �s arc�t kez�be v�ve, megcs�kolta. El�sz�r k�ts�gbeesetten, majd egyre l�gyabban. Amikor Tamara egy s�hajjal �tadta mag�t �rz�seinek, kez�t lecs�sztatta derek�ra, �s m�g k�zelebb h�zta mag�hoz.

Ekkor, tavasszal nem ritka az ilyesmi, hirtelen eleredt az es�. �rezt�k az es�cseppeket a fej�k�n �s sz�th�z�dtak. Meg sem pr�b�ltak bemenek�lni a zivatar ellen, csak �lltak �s n�zt�k egym�st az es�ben.

-Meg kellett tennem – mondta v�g�l rekedt hangon Len – mert tudom, hogy soha t�bb� nem lesz r� lehet�s�gem.

-Mir�l besz�lsz? – k�rdezte �rtetlen�l Tamara, aki nem tudta mire v�lni Len szomor� hangj�t, mikor � az el�z� pillanatban majdnem lebegett a boldogs�gt�l. Most m�r azonban �gy �rezte, hogy neki is valami miatt agg�dnia kellene.

-Tudod j�l, hogy mir�l besz�lek. –folytatta keser�en Len – Mindenkinek azt mondod, hogy csak bar�tok vagytok, de az�rt nem vagyok teljesen h�lye. � Yoh Asakura, a leger�sebb s�m�n, aki mindig kedves �s figyelmes.

-Ennek… m�gis mi k�ze Yohhoz? – k�rdezte Tam m�g mindig �rtetlen�l.

Len fels�hajtott. M�g sosem irigykedett ennyire Yohra semmi�rt. M�g az erej��rt sem.

-� Yoh Asakura, Tamara!

-…�s?

-Tudom… - tudta, m�gis nehez�re esett kimondania – hogy szerelmes vagy bel�.

Elford�totta fej�t, hogy ne is l�ssa a sz�nalmat Tamara szem�ben. Mert most pont �gy �rezte mag�t… sz�nalmasnak.

A l�ny el�sz�r sz�lni sem tudott a meglepet�st�l, majd, ahogy �tl�tott mindent, �gy k�nnyebb�lt meg. Len nem az�rt nem k�zeledett hozz�, mert nem szerette, hanem mert azt hitte, hogy Yoh tetszik neki. Lopva elmosolyodott.

-Len Tao, ezt m�gis mire alapoztad? – k�rdezte.

Len m�g mindig nem n�zett r�, csak halkan motyogta, mert egyre h�ly�bben �rezte mag�t.

-L�ttam, hogy hogy n�zt�l r� d�lel�tt… �s h�t ezt mindenki tudja…

-Senki nem tud semmit. �n nem vagyok szerelmes Yohba…

Erre Len felkapta a fej�t, de nem mert rem�nykedni.

-… hanem bel�d. – fejezte be Tamara.

Ezen m�r nem volt mit f�lre�rteni, �s izgalm�ban Len k�zelebb l�pett hozz�, �s �gy k�rdezte gyanakodva:

-Nem hazudsz? Sz�val nem b�nod… hogy � meg Anna… ?

Mostm�r Tamara ny�ltan mosolygott:

-Nem dehogy! M�r nagyon r�g r�j�ttem, hogy az csak gyerekes rajong�s volt.

Soha senki azel�tt nem l�tott olyan boldogs�got Len arc�n, mint akkor, �s nem is tudhatt�k, hogy mennyire illik hozz�. Megragadt Tamara kez�t, �s boldogan vigyorgott r�. A l�ny ugyan bel�l tudta, de sz�ks�ge volt r�, hogy Len kimondja:

-�s te…?

Len tudta, hogy most minden erej�re sz�ks�ge lesz, hogy legy�zze b�szkes�g�t. �gy nagy leveg�t vett:

-�n… �n… -n�zett jobbra, balra valami seg�ts�get rem�lve, majd amikor Tamara szem�be n�zett, r�j�tt, hogy ez az � legf�bb seg�ts�ge, kimondta:  -Szeretlek.

Boldogs�guk pillanatait eddigi �let�kben semmihez nem tudt�k hasonl�tani. �gy nem is pr�b�lt�k, csak �sztak a boldogs�gban, �s az elk�vetkez� percekben m�g sokszor megcs�kolt�k egym�st. Fogalmuk sem volt r�la, hogy mennyi id� telt el, am�g �rz�kelt�k, hogy zuhog az es�. Ekkor megfogt�k egym�s kez�t, �s egy�tt rohantak a h�z fel�. Benn mindenki r�juk z�dult:

-H�t ti meg merre j�rtatok?

-Nem t�nt fel, hogy �gy zuhog, mintha d�zs�b�l �nten�k?

-Csurom vizesek lettetek!

Majd mind egyszerre hallgatott el, amikor megl�tt�k az �r�mteli csillog�st szem�kben, �s semmivel nem t�r�d� mosolyukat, �s elt�tott�k a sz�jukat. Nem sz�ltak egy sz�t sem, egyed�l Treynek nem esett le el�g hamar.

-Mi van? –csend – Hogy ti…? Mi? JA!

Erre mindenki nevetni kezdett, m�g Len is eleresztett egy vigyort. Egy�tt vonultak be a szob�ba. Tamara �s Len egym�s mell� �ltek, �s a l�ny k�nyelmesen nekid�lt Lennek. A fi�ban melegs�g �radt el, �s tudta, hogy ezut�n sosem gondolt boldogs�got fog �t�lni.

THE END