Ruth Benedict: Krizant�m �s kard - A jap�n kult�ra mint�i

K�sz�tette: Kiss Rita (BCE)

Ruth Benedict Krizant�m �s kard - A jap�n kult�ra mint�i c�m� k�nyve el�sz�r jelent meg magyar nyelven Mori Szadahiko A krizant�m �s kard �jrafelfedez�se c�m� munk�j�val egy k�tetben Pr�nai Csaba el�szav�val a Jap�n Alap�tv�ny t�mogat�s�val. (Ruth Benedict - Mori Szadahiko: Krizant�m �s kard - A jap�n kult�ra �jrafelfedez�se, Nyitott K�nyvm�hely, Budapest, 2006)

A Krizant�m �s kard a huszadik sz�zad egyik legnagyobb hat�s� t�rsadalomtudom�nyi alkot�sa, ugyanakkor �rdekes olvasm�ny mindazok sz�m�ra, akik �rdekl�dnek a jap�n kult�ra ir�nt.

 Ruth Benedict a m�vet eredetileg katonai megrendel�sre kezdte el �rni (a H�bor�s Inform�ci�s Hivatal megb�z�s�b�l 1943-ban), hogy Amerika sz�m�ra min�l ink�bb lehet�v� tegye az ellens�g megismer�s�t �s ez�ltal a gy�zelem el�seg�t�s�t.

„Jap�n volt a legidegenebb ellens�g, akivel az Egyes�lt �llamok valaha is tot�lis harcot v�vott. Egyetlen m�s jelent�s ellenf�llel v�vott h�bor� sem tette sz�ks�gess�, hogy ennyire elt�r� viselked�si �s gondolkod�si szok�sokat kelljen sz�m�t�sba venni (…) A legf�bb k�rd�ss� az ellens�g term�szete v�lt (…) Meg kellett pr�b�lnunk meg�rteni a jap�nok gondolkod�s�t �s �rz�seit, �s a mint�kat, amelyekbe ezek a viselked�sm�dok illeszkedtek.” (25-27. o.)

            Ruth Benedict Franz Boas tan�tv�nya volt, a Columbia Egyetemen szerzett PhD fokozatot. Legfontosabb tudom�nyos munk�i: a Patterns of Culture (1934), a Zuny Mithology (1935) �s a Race: Science and Poltics (1940). A szerz� szem�lyis�g�nek fontos von�sa befel� fordul� szem�lyis�ge �s marginaliz�lt t�rsadalmi helyzete (r�szleges s�kets�ge �s leszbikus orient�ci�ja miatt). A kultur�lis relativizmus eszm�j�t a toleranci�val kapcsolja �ssze, Jap�nban nem az ellens�get, hanem a megismer�sre v�r� kult�r�t l�tja.

Ruth Benedict a t�m�hoz val� hozz��ll�s�t �s a felhaszn�lt m�dszertant a k�nyv els� A feladat: Jap�n c�m� fejezet�ben mutatja be.

       „A t�ny, hogy a nemzeteink h�bor�ban �lltak, mindazon�ltal elker�lhetetlen m�don komoly h�tr�nyt jelentett. Azt eredm�nyezte, hogy mell�zn�m kellett a kultur�lis antropol�gia legfontosabb technik�j�t, a terepmunk�t (…) Legal�bb az antropol�gusnak fontos m�dszer�r�l, a tanulm�nyozott emberekkel val� szemt�l szemben kapcsolatr�l nem kell lemondanom (…) A jap�nokr�l sz�l� b�s�ges irodalom �s a Jap�nban �lt sok j� nyugati megfigyel� (…) el�nyt jelentett sz�momra (…) Jap�nban �rt �s k�sz�tett filmeket n�ztem…” (27 – 29. o.)

Ruth Benedict teh�t a h�bor�s helyzet miatt nem utazhatott el Jap�nba, hogy ott terepmunk�t v�gezzen (egy�bk�nt a nyelvet sem besz�lte), de ennek ellen�re minden kieg�sz�t� m�dszert ig�nybe v�ve megpr�b�lt teljes k�pet adni. Ezt az�ta a „kult�ra tanulm�nyoz�sa a t�volb�l” m�dszernek nevezik. (13. o.) Az Amerik�ban �l� jap�nokkal val� besz�lget�s �s a kor�bbi besz�mol�k alapj�n azoknak a premissz�knak �s mint�knak a meghat�roz�s�ra t�rekedett, amelyek implicit m�don meghat�rozz�k a jap�nok viselked�s�t. Ezeket els�sorban az amerikaiakkal szembe�ll�tva a p�rhuzamok mellett a k�l�nbs�gekre koncentr�lva fedi fel. A k�t legfontosabb szimb�lum – melyek a k�tet c�m�ben is megjelennek – a krizant�m �s kard.

A k�t fogalom m�r a bevezet� fejezetben megjelenik, a jap�nokra jellemz� ellent�tek felsorol�sa ut�n jegyzi meg: „A kard �s a krizant�m egyar�nt r�sze a k�pnek” A k�t fogalom r�szletes ismertet�s�re a k�s�bbi fejezetekben ker�l sor, ez a szimb�lum-p�r a k�nyv eg�sz�n v�gigh�z�dik �s tov�bbi fogalomp�rok rendez�dnek mell�.

A k�nyv 13 fejezetre tagol�dik a bevezet� �s lez�r� fejezetekkel egy�tt. Az els� fejezetekben Benedict egy t�rt�nelmi helyzetet �s folyamatot mutat be (A jap�nok a h�bor�ban, A megfelel� hely elfoglal�sa, A Meidzsi-reform), a k�vetkez� r�szben azokat a legfontosabb fogalmakat mutatja be, melyek sz�ks�gesek a jap�nok meg�rt�s�hez (A korok �s vil�g ad�sa, Az egy t�zezred visszafizet�se, Nincs nehezebb a girin�l, A n�v megtiszt�t�sa, Az emberi �rz�sek ter�lete), v�g�l pedig azt mutatja be, hogy hogyan illeszkednek ezek a fogalmak a jap�n kult�r�ba, milyen hat�suk van a mindennapi �letre �s gondolkod�sm�dra (Az er�ny dilemm�ja, �nfegyelem, A gyerek tanul).

Mint m�r kor�bban eml�tettem, a kard �s a krizant�m els�k�nt a bevezet� fejezetben jelenik meg, m�gpedig nagyon is konkr�t �rtelemben: a krizant�m termeszt�s m�v�szete �s a kard kultusza mint a harcosok preszt�zse form�j�ban. Ebben az els� megk�zel�t�sben k�t a jap�nokra egyar�nt jellemz� tev�kenys�get jel�lnek, szimb�lum jelleg�k csak a k�s�bbiekben v�lik vil�goss�. A tizenegyedik �s tizenkettedik fejezetben t�bbsz�r is utal�s t�rt�nik mind a kardra, mind a krizant�mra.

„A s�j� [�nfegyelem], ahogy gyakran mondj�k, elt�vol�tja a „test rozsd�j�t”. �gy az ember f�nyes, �les kard lesz, �s term�szetesen ez az, amire igaz�n v�gyik.” (179. o.) „… a felel�ss�gteljes viselked�s, amit gyakran �gy fejeznek ki, hogy sz�mot kell adniuk „a test�k rozsd�j�r�l” – ez a sz�k�p a testet egy karddal azonos�tja. Ahogy egy kard visel�je felel�ss�ggel tartozik annak ragyog� f�ny��rt, �gy minden ember felel�ss�ggel tartozik a tettei k�vetkezm�nyei�rt. (…) a kard nem az agresszi� szimb�luma, hanem az eszm�nyi �s felel�ss�gteljes emberre alkalmazott hasonlat. (…) a jap�nok er�sek abban, hogy megv�dj�k a bels� kardot az azt fenyeget� rozsd�t�l.” (218 – 219. o.)

„…a krizant�mot is cser�pben, az �ves vir�gki�ll�t�sra nevelt�k, minden egyes vir�gszirmot a termeszt�je rendezett el, �s gyakran apr�, l�thatatlan f�mhuzalb�l k�sz�lt keretre helyezt�k az �l� n�v�nyt. (…) A krizant�m, melyet kis ed�nyben nevelte, megismerte a term�szetess�g tiszta �r�m�t.” (218. o)

Ezek alapj�n els� olvas�sra sz�momra �gy t�nt, hogy mind a kard, mind a krizant�m a jap�n ember, a Jap�n Szellem szimb�luma, j�l megragadva annak kett�ss�g�t. Egyr�szt a szab�lyok (vashuzalok) k�z� szor�tott �l� term�szet, m�sr�szt a szab�lyok betart�s��rt felel�s viselked�s szempontj�t figyelembe v�ve.

Mori Szadahiko azonban sokkal konkr�tabb �s m�lyebb �rtelmet ad ennek a k�t dolognak, amelyek tal�n m�g ink�bb kifejezik ugyanezt a kett�ss�get. Az � interpret�ci�j�ban a krizant�m a „sz�nlelt szabad akarat” a kard a „felel�ss�gteljes viselked�s” szimb�luma. Ez a k�t legfontosabb minta a jap�n kult�r�ban. Minden tov�bbi fogalom �s szimb�lum e k�r� a k�t fogalom k�r� csoportosul, ezekhez tartozik.

Ahhoz, hogy a jap�n term�szet ellentmond�sait meg�rts�k el�sz�r is n�h�ny k�zponti szerepet j�tsz� fogalom megismer�s�re van sz�ks�g.

            Az els� fogalom, amit Benedict sz�ks�gesnek tart bemutatni, a hierarchia, ami k�zponti helyet foglal el a t�rsadalom minden alrendszer�nek szervez�s�ben. A hierarchi�ban elfoglalt hely f�gg az oszt�lyk�l�nbs�gekt�l, a nemt�l, kort�l, csal�di k�tel�kekt�l �s a k�t szem�ly k�z�tti kor�bbi kapcsolatt�l. K�l�n�sen fontos a gyermekek sz�l�k ir�nti tisztelete, amit a k�nai kult�r�b�l vettek �t �s alak�tott�k �t a saj�t t�rsadalmuknak megfelel�en.