A Meidzsi-reform sem t�rekedett ennek a hierarchi�nak a megsz�ntet�s�re, ink�bb az ezzel kapcsolatos k�teless�geket pontos�tott�k. „A korm�nyz�sban, a vall�sban, a hadseregben �s az iparban a ter�leteket gondosan rangsorolj�k, ahol sem a magasabb, sem az alacsonyabb ter�let nem l�pheti t�l b�ntet�s n�lk�l a kiv�lts�gait.” (85. o.) A fejezet nagyon fontos konkl�zi�ja, hogy a jap�nok annyira term�szetesnek vett�k a „megfelel� helybe” illetve hierarchi�ba vetett bizalmat, hogy nem gondoltak arra, hogy m�s nemzetek esetleg nem sz�vesen vesznek r�szt az �ltaluk kialak�tott hierarchi�ban.

A k�vetkez� fejezetekben a k�l�nb�z� k�telezetts�geket �s az �rt�k j�r� „ellenszolg�ltat�sokat” mutatja be, amelyek szint�n nagyon fontos szerepet kapnak nemcsak a dolgokr�l val� gondolkod�sban, hanem (b�r nem mindig tudatosan) a mindennapi �let alak�t�s�ban. Benedict t�bb fejezetet is szentel a t�m�nak, amit fontoss�ga mellett az indokol, hogy tal�n a nyugati gondolkod�sm�d sz�m�ra a legnehezebben meg�rthet� �s elk�pzelhet� r�sz. A k�l�nb�z� k�teless�gfogalmakat �s az �rt�k j�r� viszonz�st (melyek �gy jelennek meg, mint az �rem k�t oldala) r�szletes hasonlatokkal �s p�ld�kkal igyekszik bemutatni.

„A sz� a k�teless�gekre, mely t�bb�-kev�sb� lefedi az egy�n lek�telezetts�g�t, az on. Az ont mindig (…) a korl�tlan �nfel�ldoz�s �rtelm�ben haszn�lj�k, amikor mindenki els� �s legnagyobb lek�telezetts�g�re, „a cs�sz�ri ir�nti onra” vonatkozik. Ez a cs�sz�r ir�nti k�telezetts�g, amit m�rhetetlen h�l�val kell fogadni. (…) Az ember a cs�sz�rn�l kisebb szem�lyekkel szemben is visel ont. Van term�szetesen a sz�l�kt�l kapott on.” (87 - 89. o.)

Az on teh�t valamilyen magasabb rang� szem�lyt�l sz�rmaz� ’sz�vess�g’, ami lek�telezetti viszonyt teremt. Fontos azonban, hogy ez a rendszer csak az�rt m�k�dik, mert a jap�nok ellen�rz�s n�lk�l „viselnek ont” valaki ir�nt, azaz tiszt�ban vannak a ’tartoz�sukkal’.

„A jap�nok elt�r� szab�lyokkal rendelkez�, k�l�n kateg�ri�kba osztj�k az olyan on visszafizet�seket, amelyek mennyis�gileg �s id�ben is v�gtelenek, �s azokat, amelyek sz�mtanilag egyen�rt�k�ek, �s k�l�nleges alkalmakkor v�lnak aktu�liss�. A lek�telezetts�g v�gtelen visszafizet�s�t gimunak nevezik, �s azt mondj�k r�la: „(Ennek) az onnak egy t�zezred�t sem lehet visszafizetni.” Az egy�n gimuja k�t k�l�nb�z� t�pus� k�telezetts�ggel alkot csoportot: az on visszafizet�se a sz�l�knek, ami a k�, �s az on visszafizet�se a cs�sz�rnak, ami a cs�. Ezek a gimu k�telezetts�gek k�telez�ek, �s ez minden ember egyetemes sorsa. (…) Mindk�t gimu felt�tel n�lk�li.” (100. o.)

A sz�l�kt�l kapott on �s viszonz�sa a k�, az alapja a gyermeki odaad�snak. A jap�nok ezt a szok�st a k�naiakt�l vett�k �t, de l�nyegesen k�l�nb�zik att�l. Nem terjed ki az eg�sz kl�nra, csak a k�zvetlen �s�kre valamint nem k�tik felt�telhez: az ap�nak nincs k�telezetts�ge a fi�val szemben. A cs�sz�r a jap�n egys�g legf�bb szimb�luma, ir�nta, mint egy szent �s s�rthetetlen vezet� ir�nt viselik az ont (kor�bban ez a katonai vezet�t, a s�gunt illette meg, azonban a Meidzsi politikusok �tv�ltott�k azt a cs�sz�rra a nemzeti egys�g �rzet fokoz�sa �rdek�ben). A misztikus jelleg mellett ezt a fogalmat haszn�lj�k a polg�ri k�zigazgat�s �s a h�bor� tetteinek szentes�t�s�re is: a n�p gond n�lk�l elfogadott b�rmely int�zked�st, a magas ad�kat vagy ak�r a hal�lt, ha �gy �rezte, hogy ezzel a cs�sz�rt�l kapott ont fizeti vissza.

„A girit is ugyan�gy vissza kell fizetni, mint a gimut, azonban ez m�s sz�nezet� lek�telezetts�gek sorozata. (…) Kifejezetten jap�n jellegzetess�g (…) a k�telezetts�gek legheterog�nebb sor�t foglalja mag�ba. (…) A girinek k�t, meglehet�sen elt�r� r�sze van. [A „vil�g ir�nti giri”] … az egy�n k�telezetts�ge, hogy visszafizesse az ont a vele egyenrang� embereknek… [a „n�v ir�nti giri”] az a k�teless�g, hogy a nev�t �s j� h�r�t makul�tlannak �rizze meg mindenf�le gyan�s�t�ssal szemben.” (114. o.) „A „n�v ir�nti giri” az on ter�let�n k�v�l es� giri.” (121. o.)

Az emberek igyekeznek teljes�teni az ezzel kapcsolatos k�telezetts�geiket, mert az egyik legnagyobb s�rt�s, ha valakire azt mondj�k, hogy „nem ismeri a girit”. M�g a sz�l�kkel kapcsolatos k�telezetts�gek a gimu, a h�zast�rs hozz�tartoz�ival �s a t�volabbi rokonokkal, valamint a h�b�r�rral �s a fegyvert�rsakkal val� kapcsolat a giri k�r�be tartozik. A girit pontosan sz�mon tartj�k �s az id� eltelt�vel „kamatozik”. A giri visszafizet�se nagyon sokfajta form�t �lthet: az �nfegyelem ugyan�gy a n�v ir�nti giri r�sze, mint az esetleges bossz� vagy �ngyilkoss�g.

„A bossz� csak az egyik er�ny, amire alkalomadt�n sor ker�lhet. (…) A szenved�lymentess�g, az �nuralom, ami elv�rt egy �n�rzetes jap�nt�l a neve ir�nti giri r�sze. (…) A n�v ir�nti giri azt is megk�veteli, hogy az �letben elfoglalt helynek megfelel�en kell �lni. Ha egy ember kudarcot vall ebben, nincs joga, hogy tiszteleje mag�t. (…) Mindenfajta szakmai k�telezetts�g a n�v ir�nti girivel j�r.” (122 – 125. o.)

„Mindenf�le udvariass�gi rendszab�lyt hoztak l�tre, hogy elej�t vegy�k a sz�gyent okoz� helyzeteknek, melyek megk�rd�jelezik az egy�n n�v ir�nti girij�t. (…) a gyakorlatban ez arra k�szteti �ket, hogy �gy szervezz�k a dolgokat, hogy a lehet� legritk�bban kelljen s�rt�st �rezni�k. (…) A kudarc, a s�rt�s �s az elutas�t�s miatti sebezhet�s�g�k miatt a jap�nok sokkal hajlamosabbak �nmagukat k�nozni, mint m�sokat. (…) A legsz�ls�s�gesebb agresszi�, amit egy modern jap�n elk�vet maga ellen, az az �ngyilkoss�g.” (128 -134. o.)

A fenti id�zetekb�l is l�tszik, hogy a lek�telezetts�gek egyes csoportjai m�r �nmagukban is igen bonyolultak. Azonban gyakran el�fordul, hogy ezek a k�telezetts�gek ellent�tesek egym�ssal, a cs�sz�r ir�nti cs� ellent�tbe ker�lhet a sz�l� ir�nti k�val, vagy a n�v ir�nti giri a h�b�r�r ir�nti h�s�ggel. Ugyanakkor ez a felfog�s magyar�zatul szolg�l arra, hogy mib�l fakad a jap�nok ellent�tes jelleme: ugyanaz a dolog szolg�l egyr�szt az udvariass�g, m�sr�szt az agresszi� forr�s�ul. M�sr�szt itt jelenik meg egy �jabb fontos fogalom, a sz�gyen, melyr�l a k�s�bbiekben m�g b�vebben lesz sz�.

Egy jap�n �let�ben a legfontosabb a k�teless�geknek val� megfelel�s, minden m�st ennek rendelnek al�, ugyanakkor:

„A jap�nok nem �t�lik el az �lvezeteket. Nem purit�nok. A testi �r�m�ket j�nak �s a nevel�s szempontj�b�l �rt�kesnek tartj�k. K�v�natosnak �s megbecs�ltnek. Azonban a saj�t ter�let�k�n bel�l kell tartani �ket. Nem szabad, hogy bef�rk�zzenek az �let komoly dolgaiba.” (141. o)

Benedict bemutatja, hogy a jap�nok k�t r�szre osztj�k az �let�ket. Van egy komoly ter�let, ahol a csal�ddal, munk�val �s a „megfelel� hely elfoglal�s�val” kapcsolatos k�teless�gek helyezkednek el. Ett�l �lesen elv�lasztj�k az „emberi �rz�sek ter�let�t”, ahov� az emberi �rzelmekkel �s �rz�kekkel kapcsolatos „sz�rakoz�sok” tartoznak. Az egyik legfontosabb �lvezet a f�rd�, de ide tartozik az ev�s �s alv�s, a r�szegs�g, valamint a szexu�lis �r�m�k is. „Nincs ok, ami�rt megtagadn�k magukt�l ezt az �lvezetet, de a k�t szf�ra elk�l�n�l.” (147. o.) Ebb�l az �let k�t ter�let�re vonatkoz� hozz��ll�sb�l k�vetkezik a jap�n gondolkod�s egy saj�toss�ga, miszerint az �letben nincsenek j� vagy rossz dolgok, csak mindent a megfelel� helyen kell tartani. „A jap�nok mindig is hat�rozottan tagadt�k, hogy az er�ny a gonosszal val� k�zdelemb�l �llna. (…) �lland�an feladj�k az �lvezeteket, amelyeket egy�ltal�n nem tartanak gonosznak. Ez akarater�t k�v�n. Azonban az ilyen er� a legink�bb nagyra becs�lt er�ny Jap�nban.” (150 – 151.o) Mivel a vil�gon a legfontosabbnak a k�teless�gek teljes�t�s�t tartj�k, term�szetesnek �rzik, hogy fel kell �rte adniuk szem�lyes v�gyaikat.

„A jap�nok �letszeml�lete olyan, amilyenn� a cs�, a k�, a giri, a dzsin �s az emberi �rz�sek szab�lyai teszik.” (153. o) Ezzel a mondattal kezd�dik a 10. fejezet Az er�ny dilemm�ja, melyben r�szletsebben megjelenik a m�r eml�tett sz�gyen fogalom, ami szint�n k�zponti szerepet j�tszik a jap�n kult�ra meg�rt�s�ben.

„Elt�r� kult�r�k antropol�giai tanulm�nyoz�sakor az egyik fontos dolog megk�l�nb�ztetni azokat a k�z�ss�geket, amelyek er�sen hisznek a sz�gyenben, azokt�l, amelyek a b�nben hisznek. (…) A sz�gyen a m�s emberek kritik�j�ra adott reakci�. Sz�gyen�rzetet kelt, ha nyilv�nosan nevets�gess� v�lunk �s visszautas�tanak, vagy ha azt k�pzelj�k, hogy nevets�gess� v�lunk. Ez minden esetben hat�sos k�nyszer�t�er�.” (171 – 172. o.)

Mori Szadahiko mutat r� arra, hogy a sz�gyen fogalma kett�s jelent�sben jelenik meg a m�ben. Nemcsak az id�zetben szerepl� k�nyszer�t�er�k�nt, hanem a girivel kapcsolatban hajt�er�k�nt is. Ezt �gy magyar�zza, hogy az ide�lis jap�n ismeri a sz�gyent, ugyanis ez hat�rozza meg a t�bbi emberrel val� kapcsolat�t. �gy �let�nek c�lj�v� v�lik a sz�gyen elker�l�se, ez�rt �rtelmezhetj�k hajt�er�k�nt is. (Itt szeretn�k visszautalni a „n�v ir�nti giri”-r�l sz�l� r�szhez, ahol szint�n megjelenik egy ehhez hasonl� kett�ss�g: igyekeznek udvariasan viselkedni, hogy a s�rt�st elker�lj�k, ugyanakkor ha m�r megt�rt�nt, akkor mindent megtesznek nev�k tiszt�ra mos�sa �rdek�ben.

A k�vetkez� k�t fejezet Mori Szadahiko szerint a Krizant�m �s kard legfontosabb r�sze. Egyr�szt az�rt, mert itt teljesedik ki a k�t szimb�lum jelent�se, m�sr�szt a kultur�lis mint�k itt �sszegz�dnek, melyek kutat�sa – ahogy a k�nyv alc�me is mutatja – Ruth Benedict egyik els�dleges feladata volt.

Az �nfegyelem c�m� fejezetet Mori Szadahiko �gy foglalta �ssze, mint amiben azt tudhatjuk meg, hogy hogyan lehet el�rejutni a sz�gyen kult�r�j�ban. Azaz ahhoz, hogy egy ember a sz�gyen kult�r�j�ban (Nem a sz�gyenb�l sz�rmaz� kult�r�ban, hanem egy olyan t�rsadalomban, ami ink�bb hisz a sz�gyenben, mint a b�nben. Ezt az�rt tartottam fontosnak kiemelni, mert Jap�nban ez volt a k�nyv f�lre�rt�s�nek egyik legf�bb forr�sa.) boldoguljon, szert kell tennie bizonyos tulajdons�gokra:

„Az �nfegyelemmel kapcsolatos elk�pzel�seik sematikusan feloszthat�k azokra, amelyek k�pess�get adnak, �s azokra, amelyek valamivel t�bbet. Ezt a valami t�bbet j�rtass�gnak nevezem. (…) Jap�nban a legmindennapibb emberek is ezt a fajta j�rtass�got keresik.” (178 – 180. o.)

A jap�nok k�l�nb�z� gyakorlatokat fejlesztettek ki ennek az �nfegyelemnek a kifejleszt�s�re. Ugyanakkor az � haszn�latukban ez a fogalom m�st jelent, mint a nyugati gondolkod�sban. Nem j�r egy�tt sz�ks�gszer�en az �nfelad�s frusztr�ci�val, sokkal ink�bb egy k�lcs�n�ss�gen, reciprocit�son alapul� dologra kell gondolni. Ha az ember elsaj�t�tja a mug�t (az �nfegyelemben val� j�rtass�got), ez azt jelenti, hogy egy olyan �llapotba ker�l, amikor m�r er�fesz�t�s �s tudatoss�g n�lk�l cselekszik. Ez egy olyan er�ny, amit a h�tk�znapi emberek is elismernek, m�g akkor is, ha �k maguk nem vesznek r�szt ilyen k�pz�sben. Az �nfegyelem eg�szen a gyerekkort�l kezdve az �let minden fontos ter�let�n szerepet j�tszik (b�r az �letkor szerint �s a k�l�nb�z� ter�leteken elt�r� m�rt�kben).

 A gyermekv�r�ssal �s gyermeknevel�ssel kapcsolatos szok�sok azonban l�nyegesen elt�rnek a nyugatit�l. Nemcsak a gyermekkel j�r� �r�m�k miatt nevelnek ut�dokat, hanem t�rsadalmi sz�ks�gszer�s�gb�l is. Az ap�nak sz�ks�ge van egy fi�ra, hogy tov�bbvigye a nev�t �s fenntartsa a csal�di vonalat, egy n� pedig csak anyak�nt lehet valaki a t�rsadalomban. „A jap�n elk�pzel�s szerint a gyermektelen n� egy vesztes.” (193. o)

A jap�n csecsem�t �s kisgyermeket �gy nevelik, hogy „feln�ttkor�ban elfogadja a jap�n kult�ra finom �s bonyolult k�nyszereit.” (195. o.) Egy nyugati sz�m�ra nehezen �rthet� �s kiss� kegyetlennek t�n� szok�s a gyerekek „ijesztget�se”, azzal p�ld�ul, hogyha nem viselkedik j�l, akkor kiker�l a csal�db�l. „Az ilyen tapasztalatok gazdag term�talaj�ul szolg�lnak a nevets�gess� v�l�st�l �s kik�z�s�t�st�l val� f�lelemnek, mely oly jellemz� a feln�tt jap�nokra.” (197. o.) Ugyanakkor: „az otthon a biztons�g �s enged�kenys�g paradicsoma. (…) A gyerek megtanulja az id�sebb gener�ci�k, a f�rfiaknak a n�kkel szembeni, az id�sebbeknek a fiatalokkal szembeni kiv�lts�gait. Azonban kis �lete ezen id�szak�ban a gyereknek mindent eln�znek.” (197. o.) A gyerekek m�g „nem ismerik a sz�gyent” (hadzsi) ez azonban nem becsm�rl� megjegyz�s, mint a feln�ttek eset�ben, hanem boldogs�guk forr�sa. Majd csak az iskola els� 2-3 �ve ut�n kezdik el „fokozatosan �sszekapcsolni a nevets�gess� v�l�s t�ny�t a vil�g ir�nti girinek megfelel� �let erk�lcsi tan�t�s�val.” (203. o.) A fi�k onnant�l v�lnak felel�ss� a n�v ir�nti giri�rt, hogy k�z�piskol�ba mennek tov�bbtanulni, vagy katonai kik�pz�sen vesznek r�szt. A n�knek nem tan�tj�k a n�v ir�nti girit, a f�rfiak els�bbs�g�re �s az ezzel kapcsolatos k�telezetts�gekre oktatj�k �ket. A fi�kat �s a l�nyokat 10 �ves koruk ut�n elk�l�n�tik, �s elt�r� nevel�st kapnak.

„A jap�n jellem ellentmond�sai, melyeket minden nyugati le�rt, �rthet�v� v�lnak a gyermeknevel�s�k alapj�n. Ez kett�ss�get eredm�nyez az �letszeml�let�kben, melynek egyik oldal�t sem szabad figyelmen k�v�l hagyni. (…) Egy felt�n� folytonoss�g k�ti �ssze a gyerek �let�nek korai �s k�s�bbi szakasz�t: nagy fontoss�ggal b�r, hogy t�rsai elfogadj�k. (…) A jap�nok �ltal haszn�lt bizonyos szimb�lumok seg�tenek vil�goss� tenni a jellem�k k�t oldal�t, mely a gyereknevel�s�k diszkontinuit�s�n alapszik. A korai id�szakban kialakult oldal a „sz�gyen n�lk�li �n”, �s a t�k�rbe n�zve pr�b�lj�k ki, hogy mennyire siker�lt megtartani.” (212 – 213. o.)

A k�nyv tartalmi r�sz�nek ismertet�s�t egy id�zettel szeretn�m lez�rni, ami arr�l sz�l, hogy milyennek is ismerte meg a jap�nokat Ruth Benedict. (A tizenharmadik, a k�tetet lez�r� A jap�nok a veres�g ut�n c�m� fejezetben a Jap�nnal kapcsolatos h�bor�s teend�kr�l, politik�r�l fogalmaz meg javaslatokat.)

„A jap�nok mindig is h�resek voltak arr�l, hogy �rtatlan dolgok szereznek �r�met nekik (…) Azonban a jap�nok sokat v�rnak magukt�l. Annak �rdek�ben, hogy elker�lj�k a kik�z�s�t�s �s len�z�s fenyeget�s�t, fel kell adniuk a szem�lye �r�m�ket, amiket meg�zleltek. (…) Azok, akik becs�lik magukat (dzsics�), �tjukat nem a „j�” �s a „rossz”, hanem a „k�v�natos ember” �s a „nem k�v�natos ember” k�z�tt jel�lik ki, �s szem�lyes ig�nyeiket feladj�k a kollekt�v „elv�r�sok” miatt. Ezek azok a nagyszer� emberek, akik „ismerik a sz�gyent (hadzsi)”, �s akik v�gtelen�l megfontoltak. Ezek azok az emberek, akik csal�djuk, falujuk �s nemzet�k becs�let�re v�lnak.”

Ruth Benedict k�nyv�ben kultur�lis antropol�gusk�nt �s emberk�nt a legmagasabb toleranci�val sz�l err�l az elt�r� kult�r�r�l. Hiteles, �s ez�rt hittek �s hisz�nk neki, �gy nagy befoly�ssal volt a Jap�nr�l val� gondolkod�sra. Annak ellen�re, hogy sohasem j�rt az orsz�gban, k�pes volt helyesen felm�rni a Jap�n Szellemet �s az azt befoly�sol� mint�kat. B�r sokan kritik�val illett�k mind a m�dszertant, mind a v�gk�vetkeztet�st, azt hiszem, hogy ennek ellen�re m�ve hat�sa vitathatatlan. A szakmai szempontok mellett fontosnak tartom kiemelni, hogy egy �rthet�, olvasm�nyos �s �rdekes k�tetet alkotott, amit �lvezet v�gigk�vetni, ahogy a k�l�nb�z� fogalmak kifejt�s�vel �s egym�sra �p�t�s�vel egyre k�zelebb visz minket a l�nyeghez, amit azt�n k�t t�m�r szimb�lumban s�r�t �ssze. Azt gondolom, hogy sokat lehet bel�le megtanulni a jap�nokr�l, ugyanakkor az ember azon is elgondolkozik, hogy sz�vesen megtanulna n�h�ny dolgot a jap�nokt�l.