A JPop-ot a 90-es években fenekestől felforgató Tetsuya Komuro óta senki sem volt akkora hatással a japán könnyűzenére mint Utada Hikaru... és ugyanúgy mint TK esetében most is nagy vita van arról, hogy ez a változás mennyire volt jó vagy rossz. Na de kezdjük az elején:
Utada Hikaru amolyan csodagyerekként kezdte... New Yorkban született 1983-ban és a zenész szülőknek (apja producer, anyja volt enka énekesnő) köszönhetőena kezdettől fogva világos volt, hogy a ő is ezen a pályán fog elindulni. Kiskorától fogva tanúlt zongorázni, gitározni, énekelni, tíz évesen pedig már saját számokat ír... és mire 12 éves lesz egy kis New York-i kiadónál meg is jelenik első néhány kislemeze Cubic U név alatt, majd jön az első album 'Precious' címen. Habár még kissé kiforratlanul, de itt is jelen van a később védjegyévé vált visszafogott, pop/RnB határán mozgó hangzás.
Ekkoriban költöznek vissza Japánba és itt is megjelenik a Precious, de ez még nem igazán arat nagy visszhangot... nem úgy mint a már saját neve alatt kiadott, 98 decemberében megjelenő, kislemeze, az Automatic. Hikki (ahogy rajongói és barátai nevezik) azonnal a figyelem központjába kerűl az akkoriban elterjedt JPop hangzástól teljesen elütő, egyértelmű amerkai hatásokat mutató számmal. Az Automatic pillanatok alatt a rádiók legfőbb kedvence lesz és végül 98 legsikeresebb számának bizonyul. A második single (Movin' on without you) negyed óra alatt fogy el, az ezt követő 'First Love', ez a fájdalmasan szép RnB ballada, mely egyértelmüen Utada egyik legkiválóbb szerzeménye szintén hatalmas siker.
Ezek után nem csoda, hogy az első nagylemezt hatalmas várakozás övezi és a 99 márciusában, szintén 'First Love' címen megjelenő album minden létező rekordot megdönt Japánban. Öt és fél millió fogy a lemezből csak az első három hónap alatt és ezzel Hikki lesz minden idők legsikeresebb elsőlemezes előadója. Annak ellenére, hogy a lemezen a számok többsége közel sem olyan erős darab mint az Automatic vagy a First Love... Ugyanez volt a probléma a három újabb, szintén elképesztően sikeres, single (köztük a kíváló 'Can You Keep A Secret?') után megjelent 'Distance' című második lemezzel is... habár néhány szám valóban lenyűgöző volt, a dolok többsége meglehetösen egysíkúra és néhol bizony unalmasra sikeredett.
Azonban ez nem változtat azon a tényen, hogy Utada bebizonyította, hogy sikere tartós és a Distance lett 2001 legtöbb példányban eladott lemez... és természetesen ennek a sikernek hatására elszabadult Japánban az RnB őrület... és éppen ez az amiért sokan nem szeretik Hikaru-t. A japán popzene, habár mindig is hatással volt rá valamennyire a nyugati zene, az évek folyamán teljesen különállóvá és egyedi hangzásúvá vált és az Utada által behozott szinte egy-az-egyben átvett amerikai hangzással ez az integritás kerül veszélybe és a JPop arculata egyszer, s mindenkorra megváltozott.
Utada Hikaru - alias Hikki - japán másik üdvöskéje, 1983-ban született, New Yorkban. (Utada a vezetékneve.) Japán szülei a zeneiparban dolgoztak, apja producer, anyja japán tradicionális énekes. Első albumát 13 évesen vette fel angolul, de a japán (kiadói) érdeklődés hatására japánul (is) folytatta, és Tokyoba költözött. Zenéje pop, R'n'B és kicsit dance, sok érdekes dallammal, egyéniséggel, de meglehetősen egyértelmű amerikai mintára.Később visszatért Amerikába, és további lemezeket vett fel, egy darabig egyetemre is járt. 2002-ben (19 évesen) feleségül ment (a 34 éves) Kazuaki Kiriya filmrendezőhöz, aki a Casshernt (!) rendezte, felesége számtalan videoklipje mellett. 2004-es Exodus c. amerikai albumával megpróbált a tengerentúlon is sikeressé válni, de Japánban többre jutott az egyébként kiváló lemezzel. Legújabb kislemeze, a Passion, pedig épp két napja jelent meg.